Hagyományos kultúránkban a szellemi javak átörökítése természetes folyamatként volt jelen. A falusi szokások, táncmulatságok nem csak egyfajta szórakozási formaként funkcionáltak, hanem alkalmat adtak annak is, hogy az idősebb generáció nevelői hatást gyakorolhasson az új nemzedéknek. Hagyományosan apáról fiúra szállt tovább a tudás, de a generációs folyamatokat tekintve korszakok között is átíveltek szellemi értékeink. A hagyományt ugyan a falusi közösség gyakorolta, de az átadásnak és átvételnek mégis megvoltak a kimagasló mesterei. Mai értelemben a kreatív alkotók voltak ők, akik tehetségük, művészi érzékük által formálták a nép művészetét.
A Duna Művészegyüttes produkciója az apák és fiak közötti szellemi kapcsolaton keresztül a hagyományról, az átörökítésről és az átvételéről kíván szólni. Az előadás a tervek szerint egy sorozat kezdő állomása, melyben tisztelegni kívánnak a kiemelkedő munkát végző néptáncgyűjtőink előtt. Az Apák és fiak Nagy Albert munkásságának állít emléket, az ő emblematikus gyűjtéseiből építkezik a produkció tánc és zenei anyaga.
Az előadásban Kölcsey Ferenc Parainesis c. művéből hangzanak el részletek Rubold Ödön tolmácsolásában.
Közreműködik: Rubold Ödön (Jászai Mari-díjas és Érdemes művész), Orosz Máté Imre, a Debreceni Hajdú Táncegyüttes növendéke
Zenei szerkesztés: Göncöl zenekar, Horváth Mária
Táncmesterek: az Együttes táncművészei
Jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála
Díszlet: Michac Gábor
Látvány: JuZso
Videó: XORXOR
Fény: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Szakmai konzulens: Gombos András
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
Az előadás hossza: 70 perc egy részben.